A BIS új terve: pénzmosási stop a blokkláncon
A Nemzetközi Fizetések Bankja – BIS új javaslata szerint minden kriptovaluta-fiat átváltást pontozni kellene pénzmosás szempontjából, az előzmények alapján.
A BIS új AML javaslata
A BIS nem először vet fel szabályozási javaslatokat a kriptovilágra. Most éppen egy olyan rendszert javasol, ami az úgynevezett „AML” (Anti-Money Laundering – pénzmosás elleni) megfelelőséget pontozná a kriptóból fiat valutába történő átváltások során. Ez a pontszám annak esélyét mérné, hogy az adott kriptovaluta-összeg korábban illegális tevékenységhez köthető volt-e. A cél az lenne, hogy kiszűrjék a „szennyezett” pénzeket, és csökkentsék az illegális forrásból származó kriptoeszközök hagyományos pénzügyi rendszerbe való bekerülésének esélyét. A rendszer alapja az úgynevezett „származási nyomkövetés” lenne, tehát a tranzakciók története alapján állapítanák meg a kockázati szintet. Az egész elképzelés lényege, hogy ne csak a kriptotőzsdék viseljenek felelősséget, hanem maguk a felhasználók is -írja a Cointelegraph.com.
A stablecoinok a főbűnösök
A jelentés egyik legérdekesebb része az, hogy a BIS szerint 2022 óta nem a bitcoin a bűnözők kedvence. Ehelyett a stablecoinok (azaz olyan kriptoeszközök, amelyek árfolyama egy stabil pénzhez, például az amerikai dollárhoz kötött) vették át a vezetést. A jelentés szerint 2024-re ezek tették ki az illegális tranzakciók körülbelül 63%-át. Ezt az arányt olyan blokklánc-elemző cégek adataira alapozzák, mint a Chainalysis vagy a TRM Labs. Az ok egyszerű: a stablecoinok gyorsan, olcsón és viszonylag stabilan mozoghatnak a rendszeren belül. És mivel sok decentralizált tőzsde (DEX) ezeket használja alapértelmezett elszámolási egységként, sokkal kézenfekvőbb a használatuk.
Kockázati pontszám minden érmére
A javaslat szerint a bitcoin esetében az úgynevezett UTXO-kat (unspent transaction output – el nem költött tranzakciók kimenete) lehetne pontozni. Stablecoinok esetén pedig a tárcák szintjén történne a kockázatbecslés. Ez azt jelenti, hogy egy adott coin vagy tárca múltbéli aktivitása alapján lehetne eldönteni, hogy át lehet-e azt váltani fiat pénzre. A pontszámok „utaznának” is a coinokkal együtt, így egy „szennyezett” stablecoin mindig magával vinné a rossz hírét. Ez előbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy a magas kockázatú coinokat csak diszkont áron lehetne eladni. Vagyis a rendszer önmagában ösztönözné a tisztább tranzakciókat.
Felelősség a kriptószolgáltatóknál és a befektetőknél
A BIS szerint a jelenlegi AML rendszerek nem túl hatékonyak, mert nagyrészt megbízható közvetítőkre épülnek. Viszont a blokklánc-transzparencia lehetőséget adna a közvetlen elemzésre. A javaslat lényege, hogy a kriptóból fiatba történő átváltások – az úgynevezett off-ramp műveletek – során a szolgáltatóknak figyelembe kellene venniük ezeket a kockázati pontszámokat. Ha egy „szennyezett” coin mégis átcsúszna a rendszeren, akkor az adott szolgáltatót bírság sújtaná. Ez bevezetné az úgynevezett „duty of care”-t, vagyis gondossági kötelezettséget nemcsak a cégek, de a végfelhasználók irányába is. A BIS szerint a jövőben már nem lesz kifogás az, hogy valaki jóhiszeműen fogadott el egy problémás tokent.
Mit jelent ez a decentralizált világban?
A javaslat legérzékenyebb pontja az, hogy hogyan illeszthető be egy ilyen központosított megfelelőségi rendszer egy teljesen decentralizált világba. A kriptovilág egyik alapelve, hogy nincs központi ellenőrző szerv, és a felhasználók közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba. Ha a pontszámok beépülnek a coinokba, akkor ezek a szabályok akár egy peer-to-peer (azaz közvetlen felhasználó-felhasználó közti) tranzakciónál is érvényesülhetnek. Ez viszont azt jelentheti, hogy a decentralizált pénzügyek (DeFi) világában is nő a megfelelőségi nyomás. Lehet, hogy a jövőben minden decentralizált tárca is AML-pontszámot fog nézni, mielőtt elfogad egy utalást. Az biztos, hogy a javaslat új fejezetet nyithat a kriptoregularizáció történetében.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.