A következő Vitaliknak már influenszernek kell lennie?
Az Ethereumot alapító Vitalik Buterin ma nehezen tudna pénzt szerezni egy új projekt elindítására a kriptovilágban, mert a piac fókusza az innováció helyett az influenszerek és a rövid távú nyereség köré épült.
A piac átalakulása
A kriptovilág az elmúlt évtizedben radikális változáson ment keresztül. Korábban a cél az volt, hogy alternatívát nyújtsanak a hagyományos pénzügyi és technológiai rendszereknek. Ma azonban egyre többen azon vitatkoznak, hogy mikor jön el a tömeges elterjedés, miközben az első egymilliárd felhasználó sem érkezett még meg. A korai projektek az innovációra és a technológiai fejlesztésre összpontosítottak, míg a mai startupok inkább a közösségi média jelenlétre és a hype-ra támaszkodnak. Az új projektek sokszor nem azzal versenyeznek, hogy mennyire hasznosak, hanem azzal, hogy mennyi figyelmet tudnak megszerezni -írja a Cointelegraph.com.
Az influenszer dilemma
Régen elég volt egy jó ötlet és erős fejlesztői háttér, ma azonban ez már nem biztosítja a sikert. A kriptovilágban az a tendencia alakult ki, hogy akinek nincs nagy követőtábora, az nehezen jut finanszírozáshoz. Az egyik lehetséges út a nagyvállalatoknál szerzett tapasztalat, de ez sok innovatív alkotó számára nem járható. A másik lehetőség, hogy az alapító maga válik influenszerré, és aktívan kommunikál a közösségi médiában. Ez azonban azt jelenti, hogy a mérnökök és fejlesztők kevesebb időt töltenek a termék építésével, és többet az önreklámozással. Ennek következménye, hogy egyre több projekt épül marketingre, mint valódi technológiai innovációra.
Mi volt más 2014-ben?
A 2014-es kriptovilágban a bitcoin dominált, és az iparág középpontjában a kiberpunk elvek álltak. Az akkori fejlesztők azzal a céllal dolgoztak, hogy növeljék a pénzügyi hozzáférhetőséget, az adatvédelmet és a decentralizációt. Egy új projekt elindításához komoly műszaki tudásra, részletes tervezésre és egy „white paper”-re (részletes műszaki leírás) volt szükség. A finanszírozás az elsődleges érmekibocsátás (ICO) segítségével történt, ahol a közösség tagjai valóban hittek a projektben, és ezért fektettek bele. Ezzel szemben ma sok „közösség” inkább egy olyan csoport, amelyet a légből kapott tokenek ígérete tart össze, mintsem a valódi hit egy technológiai fejlesztésben.
A rövid távú gondolkodás csapdája
A technológiai alapú projektek esetében korábban a hosszú távú vízió és a műszaki megoldások voltak a legfontosabb tényezők. Manapság azonban sok befektető számára csak az számít, hogy egy projekt mennyi követőt és elköteleződést tud felmutatni a közösségi médiában. Ehelyett a következő kérdések váltak meghatározóvá: Hány lájkot kap egy projekt az X-en? Mekkora az összesített piaci értéke? Van-e esély ingyenes tokenekre, ha most elkezdem használni? Megfogható-e egy egyszerű mémben? Ez a rövid távú gondolkodás nemcsak a projektek minőségére van rossz hatással, hanem a kriptoipar hosszú távú fejlődésére is. Ahelyett, hogy valódi decentralizációt építenénk, sokan inkább gyors profitot keresnek, ami akadályozza a technológia széles körű elterjedését.
Merre tovább?
A kriptovilág marketingje egyre inkább a felszínességre épül. Ahelyett, hogy a termékeket valódi problémák megoldására fejlesztenék, a projektek nagy része a közösségi média láthatóságára összpontosít. Az iparág fejlődéséhez elengedhetetlen lenne visszatérni a gyökerekhez, és olyan termékeket építeni, amelyek valódi igényeket elégítenek ki. A marketingnek nemcsak a láthatóságról kellene szólnia, hanem arról, hogy eljuttassa a megfelelő terméket a megfelelő emberekhez. Ha a következő nagy technológiai újítást egy influenszernek kell vezetnie, akkor az innováció helyett továbbra is a felszínesség lesz a meghatározó. A kriptovilág nem fog kitörni a saját szűk köréből, ha kizárólag a közösségi média figyelmére épít.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.