Ezek az országok halmoznak fel kriptót titokban

Egyre több ország épít titkos bitcoin-tartalékot stratégiai céllal, átalakítva ezzel a globális gazdasági erőviszonyokat.

Az USA és Kína a kirakatban, mások a színfalak mögött

Bár a legtöbb reflektorfényt az Egyesült Államok és Kína kapja, valójában számos más ország is intenzíven halmozza a bitcoint – csak sokkal csendesebben. Az USA körülbelül 200 000 BTC-t birtokol, amit főként bűnügyi lefoglalások során szerzett. Trump elnök 2025 márciusában hivatalosan is létrehozta a „Stratégiai Bitcoin Tartalékot”, jelezve, hogy az USA immár geopolitikai eszközként is tekint a kriptóra. Kína ezzel szemben jóval titokzatosabb: a 2019-es PlusToken botrány során megszerzett 190 000 BTC sorsa máig ismeretlen. Egyes elemzők szerint ezeket részben eladták, mások szerint hidegtárolóban tartják őket. Mindenesetre Kína a tilalmak ellenére is kulcsszereplő maradt a bitcoin geopolitikájában -írja a Cointelegraph.com.

Bhután: amikor a vízerőmű bitcoin-tartalékká válik

Bhután példája mutatja meg igazán, mit jelent a tudatos, hosszú távú kriptostratégia. A Himalája ölelésében rejlő ország 2019 óta zöld energiával, vízerőművek segítségével bányászik bitcoint. A Druk Holding & Investments (DHI) nevű állami alap koordinálja a műveleteket, és 2025-re 12 000–13 000 BTC közötti tartalékot halmoztak fel. Ez a mennyiség az ország GDP-jének 30–40%-át teszi ki – arányában messze a legnagyobb a világon. A stratégia teljesen szuverén, zöld, és gazdaságilag is ésszerű: az olcsón exportált áram helyett bitcoinban realizálnak értéket. Ez a modell kiemelkedik a lefoglalás útján szerzett tartalékok sorából: Bhután saját jogon, csendben, mégis tudatosan lett kulcsszereplő.

Az Egyesült Királyság: a véletlenből stratégia?

2021-ben a brit hatóságok 61 000 BTC-t foglaltak le egy kínai eredetű pénzmosási hálózat felszámolásakor. Ez a vagyontömeg jelenleg a londoni rendőrség és az ügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) felügyelete alatt áll. A hagyományos gyakorlat szerint az ilyen kriptót eladják, a bevétel pedig az államkasszába vándorol. Most viszont új javaslat született: a bitcoin megtartása, mint hosszú távú állami eszköz. A döntés még függőben van, mivel sokan tartanak az árfolyam-ingadozásoktól és a jogi precedenstől. Az viszont tény: az Egyesült Királyság már most a világ négy legnagyobb bitcoin-befektetője közé tartozik – akár akarja, akár nem.

Ukrajna és Irán: kétféle szükségstratégia

Ukrajna a háború kezdete óta a túlélés és védekezés eszközeként használja a bitcoint. Több mint 70 millió dollárnyi BTC-adományt kapott világszerte, amit katonai felszerelésre és humanitárius segítségre fordítottak. 2025 közepére ezekből mindössze 186 BTC maradt – vagyis nem felhalmozták, hanem elköltötték. Ezzel szemben Irán a szankciók megkerülésére építette fel saját modelljét. 2019 óta államilag szabályozott bitcoin-bányászat zajlik, ahol a termést közvetlenül az iráni központi bank vásárolja fel. A hivatalos számok hiányoznak, de a globális bitcoin-bányászati teljesítmény 4–7%-át is ők adhatják – jelentős állami tartalékalapot biztosítva.

A háttérben gyarapodó országok: mítosz vagy valóság?

Számos ország neve merül fel időről időre a „titkos bitcoin-felhalmozók” listáján, noha kevés a bizonyíték. Az Egyesült Arab Emírségekről például azt pletykálják, hogy akár 420 000 BTC is lehet a birtokukban, főként csalási ügyekből származó lefoglalások révén. Bár nincs hivatalos megerősítés, a nevük mindig előkerül a beszélgetésekben. Bulgária esete még zavarosabb: 2017-ben több mint 200 000 BTC-t foglaltak le, de később ellentmondó hivatalos nyilatkozatok születtek. Egy 2023-as információigénylésre a kormány már azt válaszolta: jelenleg nincs ilyen eszköz az állam tulajdonában. Finnország, Georgia és Venezuela kis mennyiségű bitcoint birtokol hivatalosan, többnyire bűnügyi eljárások eredményeként. Ezek az államok kisebb játékosok ugyan, de a nagy globális bitcoin-térképen ők is ott vannak.

Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.