Robotkávé és digitális tulajdon – épül a gépgazdaság
A jövő gazdaságát robotok és mesterséges intelligencia hajtják majd, ahol a gépek nemcsak dolgoznak, hanem értéket is teremtenek és kereskednek vele.
Egy új ökoszisztéma születik Dubajban
A peaq nevű layer-1 blokklánc és a Pulsar Group közösen elindították a Machine Economy Free Zone nevű kezdeményezést az Egyesült Arab Emírségekben. Ez az úgynevezett szabadzóna Dubajban működik. Célja, hogy a decentralizált gépgazdaság, azaz a robotok, gépek és mesterséges intelligencia által vezérelt ökoszisztéma, kézzel fogható valósággá váljon. A projekt egy szabályozott környezetet biztosít fejlesztőknek, vállalatoknak és állami szereplőknek, ahol különféle alkalmazásokat tesztelhetnek, például a decentralizált fizikai infrastruktúra (DePIN) rendszereket. (A DePIN olyan blokklánc-alapú infrastruktúra, amely valós, fizikai eszközöket használ decentralizált módon.) Max Thake, a peaq társalapítója szerint ebben az új gazdasági zónában a gépek saját értéket teremtenek, kereskednek és jövedelmet termelnek. Ez az elképzelés sokkal specifikusabb, mint más gazdasági szabadzónák, amelyek általában általános célúak -írja a Cointelegraph.com.
Mire jó egy decentralizált gépgazdaság?
A gyakorlatban a DePIN technológiát már most is használják különféle valós idejű, közösség által működtetett rendszerekhez. Például léteznek olyan viselhető eszközök, amelyek levegőminőséget mérnek, és ezt a közösség megosztja blokkláncon keresztül. Ugyanígy használják a technológiát hiperlokális (helyspecifikus) időjárás-előrejelzésre vagy éppen zajszennyezés mérésére is. Az egyik legizgalmasabb alkalmazás egy virtuális erőmű, amely lakossági eszközökből áll, és rugalmasabbá teszi az elektromos hálózat működését. Ezek a megoldások decentralizáltak, tehát nem egy nagy cég üzemelteti őket, hanem sok kis szereplő — akár hétköznapi emberek — vesznek részt benne. A World Economic Forum szerint a DePIN piac értéke 2028-ra elérheti a 3,5 billió dollárt, főleg a mesterséges intelligencia és blokklánc-technológia fejlődése miatt.
Tokenizált robotok és a jövedelemelosztás
A Machine Economy Free Zone lehetővé teszi, hogy az úgynevezett géptokenizálás — vagyis a gépek működéséből származó bevétel tokenek formájában való elosztása — is kipróbálásra kerüljön. Thake példája szerint egy automatizált robotkávézó minden eladott kávé után jelentést tesz a blokkláncra, és az ebből származó bevételt a tokenek tulajdonosai között osztják szét. (A tokenizálás itt azt jelenti, hogy egy gép vagy eszköz bevételének egy része egyfajta digitális részvényként kerül felosztásra.) Ez összhangban van az UBO, azaz Universal Basic Ownership (univerzális alaptulajdon) koncepcióval is, amely a gépek által generált jövedelmet olyan emberekhez irányítja, akik az automatizálás miatt vesztették el munkájukat. Bár ez a modell még csak kísérleti fázisban van, a dubaji szabadzóna ideális tesztkörnyezetnek tűnik a további fejlesztéshez. A cél, hogy ne csak a technológia nyerjen, hanem az emberek is részesüljenek belőle.
Dubaj szerepe a tokenizálás globális színpadán
Az Egyesült Arab Emírségek, különösen Dubaj, egyre fontosabb szereplő a tokenizációs piacon. A dubaji hatóságok — köztük a Virtual Asset Regulatory Authority (VARA) — új szabályokat vezettek be. Ezekkel a valós eszközöket (real-world assets, azaz RWAs) hatékonyan lehet blokkláncra vinni. Ennek eredményeként például az ingatlanügyletek tokenizálása gyorsan növekszik, több milliárd dolláros nagyságrendet is elérve. A tokenizált ingatlan azt jelenti, hogy egy ház vagy lakás tulajdonjoga digitális tokenekre osztható, amit akár kisebb befektetők is megvásárolhatnak. Ez a megközelítés nemcsak likvidebbé teszi az ingatlanpiacot, hanem átláthatóbbá is, hiszen a tranzakciók a blokkláncra kerülnek. Az ország ezen a téren is úttörő szerepet játszik, és úgy tűnik, hogy hosszú távon is komoly ambícióik vannak a tokenizált gazdaság kiépítésében.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.