Szabályozással csábítanák vissza a kriptót Amerikába
Az amerikai kriptoipar új lendületet vehet, ha a szabályozók egyértelmű keretrendszert biztosítanak, nem pedig bírságokkal és perek sorával fojtják el az innovációt.
Amerika előnyből indul, de lemaradásba került
Az Egyesült Államok évtizedeken át a világ pénzügyi központjaként működött, köszönhetően a nyitottságnak, az innovációbarát hozzáállásnak és a tőkepiaci dinamizmusnak. Azonban az utóbbi években a digitális eszközök terén mutatott szabályozási bizonytalanság kezdte aláásni ezt a pozíciót. Ahelyett, hogy világos irányelveket hoztak volna, a hatóságok – különösen a SEC (az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) – sokszor bírságokkal és perek indításával próbálták kezelni a helyzetet. Ez a „szabályozás végrehajtással” megközelítés nemcsak drága jogi csatákat eredményezett, de elriasztotta azokat a vállalkozókat is, akik jóhiszeműen próbálták értelmezni a homályos szabályokat. Az innováció így bírósági kockázattá vált, ami sokakat külföldre űzött. Ma már nemcsak Szingapúr vagy Svájc vonzóbb a kriptós cégeknek, hanem még a hagyományosan óvatos Japán is előrébb tart a digitális eszközök jogi rendezésében -írja a Cointelegraph.com.
A GENIUS törvény új reményt hoz
A közelmúltban elfogadott, kétpárti támogatással megszavazott GENIUS Act új fejezetet nyithat az amerikai kriptoszabályozásban. Ez az első olyan szövetségi törvény, amely hivatalos kereteket határoz meg a stabilérmék (olyan kriptovaluták, amelyek értéküket például az amerikai dollárhoz kötik) kibocsátására. Ez hatalmas lépés a fogyasztóvédelem, a nemzetbiztonság és az amerikai versenyképesség szempontjából is. A törvény egyben azt is mutatja, hogy politikai konszenzus esetén még mindig lehet eredményeket elérni a Kongresszusban. A cél az, hogy a kriptoszektor ne külföldön, hanem újra az Egyesült Államokban virágozzon. A GENIUS Act példája megmutatja, hogy nem a szabályozás hiánya, hanem a világos szabályozás hiánya okozza a gondot.
Az elhibázott múltból tanulni kell
A Biden-kormányzat idején alkalmazott gyakorlat – miszerint a szabályok megalkotása helyett utólag büntettek – az amerikai innovációt jogi aknamezővé változtatta. A SEC eljárásai miatt több induló kriptovállalkozás kénytelen volt évekig tartó, költséges pereskedésre pazarolni erőforrásait, ahelyett, hogy termékfejlesztéssel és szolgáltatásaik fejlesztésével foglalkoztak volna. Ez nemcsak az érintett cégeket hátráltatta, hanem az egész amerikai pénzügyi szektort is versenyhátrányba hozta. A bizonytalan jogi környezet következtében több vállalat inkább külföldön próbált szerencsét. Ráadásul az Egyesült Államok máig nem döntötte el, hogy a digitális eszközök többsége árucikknek (commodity) vagy értékpapírnak (security) minősül. Ez a bizonytalanság nem fenntartható egy globális versenyben.
A világ nem vár Amerikára
Miközben Washington a belső vitákba fullad a szabályozás témájában, a világ többi része nem állt meg: az Egyesült Királyság aktívan dolgozik a digitális eszközök törvényi keretein, Japán is nyitni kezdett a nemzetközi kriptoüzlet felé. Az európai uniós MiCA-szabályozás (Markets in Crypto-Assets Regulation) már életbe lépett, és egységes alapokra helyezi az európai kriptogazdaságot. Eközben az Egyesült Államok továbbra sem tudta tisztázni, mikor kell például egy „white paper”-t (rövid, technikai és gazdasági dokumentum, amely bemutatja egy kriptóprojekt alapelveit) értékpapírként kezelni. Ez nemcsak a befektetőknek, de a szabályozóknak is bizonytalan terep. Az USA-nak tehát nemcsak a saját cégeit kell visszacsábítania, hanem a globális piac bizalmát is vissza kell nyernie.
Most van itt az idő, hogy fordítsunk a történeten
Senator Tim Scott és Senator Cynthia Lummis szerint most lehetősége van az Egyesült Államoknak arra, hogy helyreállítsa elvesztett vezető szerepét a pénzügyi innovációban. A szenátorok által kiadott vitaindító tervezet célja, hogy a befektetőknek és az iparági szereplőknek végre kiszámítható jogi hátteret biztosítson. Ez a szabályozási alap segíthet abban, hogy az USA ismét élen járjon a digitális pénzügyi forradalomban. A halving-ok (olyan események, amikor például a bitcoin bányászati jutalma felére csökken, így a kínálat is mérséklődik) és a technológiai innovációk mind olyan változások, amelyekhez alkalmazkodni kell. A kérdés csak az, hogy Amerika építeni akarja a jövőt, vagy hagyja, hogy más országok diktálják a tempót. A döntés most van a kezünkben — a tét pedig a következő évtized gazdasági szuverenitása.
Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.