Afrikában a blokklánc életet ment

Afrikai közösségek sajátos módokon használják a blokkláncot a pénzügyi, energia- és internetproblémák megoldására, nem pedig spekulációra.

Diákok, nemzetközi pénzek és helyi problémák

Afrikában nem a hype miatt kezdtek el blokkláncot használni, hanem mert égető szükség volt rá. Diákok és szabadúszók kaptak külföldről digitális valutákat, például stablecoinokat (az amerikai dollárhoz vagy más eszközhöz kötött, stabil kriptopénz), és nem tudták azokat egyszerűen átváltani. A gyenge banki infrastruktúra és a kormányzatokba vetett alacsony bizalom miatt alternatív megoldásokat kerestek. Ezek a fiatalok nem azért tartották a kriptót, hogy vásároljanak belőle, hanem hogy megőrizzék annak értékét. Különösen a peer-to-peer (közvetlen felhasználók közötti) megoldások nyertek teret, ahol nincs szükség központi szolgáltatóra. Még mielőtt a szabályozók vagy startupok felépítették volna a hivatalos infrastruktúrát, ezek a közösségek már használták a technológiát -írja a Cointelegraph.com.

A központosított rendszerek nem mindenre jók

Kenya híres E-Mpesa rendszere forradalmasította a mobilfizetést, de nem tudott minden igényt kielégíteni. Nemzetközi átutalások, digitális eszközök készpénzre váltása még mindig bonyolult. Kevin Imani, a StarkWare Africa Venture Studio vezetője szerint sokaknak már-már kereskedővé kell válniuk, hogy átváltsák kriptojövedelmüket. Ez a bizalomhiány ösztönözte a decentralizált kriptohasználatot. A befektetőknek (azaz a „holdereknek”) nem az volt a céljuk, hogy elköltögessék a stablecoinokat, hanem hogy megvédjék vagyonukat. A gyakorlat így megelőzte az elméletet és a szabályozást.

A pénzügyeken túl: energia és internet

Nem csak a pénzügyek területén mutat kreativitást Afrika, hanem az energiában is. Zambiában például a kis vízerőművek többletenergiáját eddig elpazarolták. Most viszont ezzel a felesleges árammal bitcoint bányásznak, azaz új érméket hoznak létre számítási teljesítmény segítségével. Ez nemcsak jövedelmet termel, hanem fenntarthatóvá is teszi az energialáncot. Az internet is gondot jelent sok helyen, ezért közösségi WiFi-hálózatokat hoznak létre. A blokklánc segítségével a tagok megoszthatják a sávszélességet, és valós időben, átláthatóan kapnak érte jutalmat.

A kormányok kivárnak, de az igény valós

Miközben a közösségek már javában használják a blokkláncot, a kormányok még kivárnak. Kenya, Nigéria és Dél-Afrika hatóságai inkább a fogyasztóvédelemre fókuszálnak, mintsem a teljes körű bevezetésre. Ennek ellenére Imani optimista. Azt mondja, a szükség adott, a technológia adott, csak a kettőt kell összekötni. A szabályozás lassan követi a gyakorlatot, de a helyi igények előbb-utóbb kikényszerítik majd a változást. Ez egy alulról építkező forradalom, nem a Wall Street-nek szól, hanem a valós problémákat éli meg.

Mi az a white paper és miért fontos?

A blokklánc világában minden komoly projekt egy úgynevezett „white paper”-rel indul (ez egy részletes dokumentum, amely elmagyarázza a projekt célját, működését és technikai részleteit). Ez azért fontos, mert segít megérteni, hogy egy adott kriptovaluta vagy technológia valóban milyen problémát old meg, és hogyan. Afrikában sok ilyen dokumentum még nem is készült el, mire a közösségek már megoldásként alkalmazni kezdték az adott rendszert. Ez jól mutatja, hogy nem mindig a technikai dokumentáció vagy a szabályozás diktálja a tempót. A helyi közösségek már a saját útjukat járják, és ezzel gyakran megelőzik a világ többi részét. Így a white paper sokszor csak utólag igazolja azt, amit a gyakorlat már régen bizonyított.

Hozzászólnál a témához? Véleményed elmondhatod Discord szerverünkön.